Alföldi kéktúra Nyírbátortól Kisvárdáig I. rész: Nyírbátor - Vaja

Két kéktúra ellenőr a kéken

Tóni kolléga már a nyírbátori vasútállomáson várt, amikor begördült a Debrecen felől érkező személyvonat rajta szerény személyemmel. Persze nem véletlenül alakult ez így, már hetekkel ezelőtt szó volt róla, hogy ha már úgyis nagyjából egyformán állunk az Alföldi kéktúrával, akkor összehozhatnánk egy közös gyaloglatot. Tóninak nagyon jó főnökei lehetnek, mert folyton szabadságra küldik, és ezeket többnyire hét közben kezdi meg, amik nekem nem igazán jók. Ezúttal viszont sikerült megoldani, hogy a pénteki 2021.05.28-án szintén szabad legyek.

A vasútállomástól a Báthory István Múzeumhoz vezetett első utunk, mert bár az igazoló füzetbe legutóbbi ittjártamkor eleve duplát pecsételtem, a túrajelentésbe kellett a lenyomat. Miután ez megtörtént és elkészült a közös startfotó is, nekivágtunk a mai távnak, melyet Vajáig terveztünk. 

Indul a mandula :)

Első megállónkhoz, az 1511 táján épült református templomhoz az általam már ismert, a város történelmét szobrok és domborművek segítségével bemutató sétány végigjárásával értünk el. A templom mellett álló négyszög alapú, fa zsindelyes harangtoronyba ezúttal sem sikerült feljutni, viszont a templom szerencsénkre nyitva volt. Belépve, az ott lévő hölgyektől megtudtuk, hogy óvodás ballagásra próbálnak, de megengedtük, hogy körbenézzünk. A belső térben is jól látszik a gótikus szerkezet, ami viszont nem, az a plafon felett lévő, fél évszázados eredeti, felújított fa tető szerkezet. Ezt is meg lehet azonban csodálni, ha a lift- most nem működött- vagy a lépcsősor segítségével felmegyünk. Így is tettünk. A fotózás és ámulkodást követően a templom hátsó bejáratán keresztül távoztunk és ténylegesen is célba vettük a mai  nap első települését, az innen bő 7 km-re fekvő Nyírderzset. 

Nyírbátor, a sárkány városa

Egy a több szobrot és domborművet felvonultató sétány alkotásai közül

A több mint 500 éves templom és a jellegzetes harangláb

A szépen felújított gótikus belső tér

A több mint 500 éves, konzervált és megerősített eredeti fa tetőszerkezet

A templom mögötti Egyház utcáról az Édesanyák útjára tértünk rá, amely a Báthori várkastély szomszédságában egykor működő szülőotthonra utalva kapta a nevét. Magára a szépen helyreállított, korábban magtár épületként is működő várkastélyra ezúttal nem szántunk időt; a korábbi túrám során jómagam már egyébként is láttam belülről is. Hamarosan kereszteztük a vasúti síneket és a nagy forgalmú útról a Derzsi utcára tértünk rá. Ezt egészen az ipar telepekig követtük, ahol a jelzés előbb balra, majd körülbelül 600 méter múlva, a Coloplast Kft. területe végénél jobbra vezet. Ez jelenleg egy kissé trükkös kanyar, mert a nyomvonalon útépítés zajlik, de mégis ez a jó választás, mert a jelzést magán viselő fém oszlop előtti látszólagos lehetőség egy kerítésnek vezet.

A vasútállomás ideális ki- és beszállási pont

Az ipar telep mellett

A villanyoszlop előtt/mögött, a kerítés után kell jobbra kanyarodni

A szemközt lévő  bokor bal oldalán vezet tovább a kék sáv

Kényelmes, széles és részben árnyas földúton folytattuk utunk Nyírderzs felé. Ennek első méterein Tóninak hirtelen hiányérzete támadt: hol van a kockás ing? Hát sehol. Visszament kicsit, de ott sem látta, így, mivel nem képviselt túl nagy értéket, járulékos veszteségként a dolgot haladtunk tovább. Szerencsére a feje elég szorosan a nyakára van rögzítve, azt csak nem hagyja már el :P A földút végén, a Gebei út kanyarjában útépítő gépek parkoltak, kipihenve a munka fáradalmait. Hamarosan elértünk a különleges kinézetű Szent László templomhoz. Vele szemben, vagy ha tetszik mellette, a Kisgyulaji út túloldalán található a Hangulat Büfé, a mai nap következő bélyegzőhelye, és egyúttal frissítő pontja. Itt az adminisztráció letudását követően ettünk és ittunk is, mielőtt folytattuk volna Kántorjánosi felé.

Úgy látszik errefelé még élnek a középkori büntetési módszerek :D

Népi gyógymód Nyírderzsen :)

A következő lakott településre, Kántorjánosiba végig aszfalt út vezet kevés árnyékos résszel. Ezen út kezdetén még Nyírderzs központi részén halad a kék túra. A templom és környéke is nagyon szép rendben van tartva. A település határában bal kéz felé a régi temető néhány sírja tűnik ki a sűrű növényzetből. Kántorjánosi szép hosszú, de rendezett település, ahová szintén  jár a Family Frost :) Jól esett a hűsítő karamellás jégkrém, de kissé átvágva éreztem magam annak ára miatt. A falu látnivalói közül a templomokat emelném ki, melyek mindegyikét láthatja a kéktúrázó, ha végigmegy rajta.

Nyírderzs, Községháza

Örömhírvétel templom

Itt is megtalálható a retró AK tábla

Kántorjánosi porta rendezett előkertje és a Family Frostos kocsi :)

Görögkatolikus templom

Református templom

Csinos kis hacienda :)

Elhagyva Kántorjánosit továbbra is maradtunk az aszfalton. Pár száz méter után máris megérkeztünk a felüljáróhoz, amelyen az M3-as autópálya felett. Ez is egyfajta mérföldkő az Alföldi kéktúrában, főleg annak, aki Szekszárd felől érkezik ide. A felüljáró után szűk 3 km volt még hátra a vajai horgásztóig. Ezen a szakaszon váratlanul nagy lett a forgalom, már ahhoz képest, hogy eddig alig találkoztunk autóval Kántorjánosiban is. Az egyik -finoman fogalmazva- idióta BMW-s miközben jóval túllépve a 90-et megelőzött minket, teljesen indokolatlanul kicsit még rá is húzta a kormányt Tónira, aki előttem ment. A tónál kicsit fotóztunk, majd mentünk is tovább Vajára a Bombajó élelmiszer boltig, ahol a bejárattól balra volt a bélyegző. (A múlt idő azért is helytálló, mert azóta a pecsét kikerült a kék és piros sáv elágazásába). 

M3-ason innen és túl

Horgásztó, Vaja

A (korábbi) bélyegző hely előtt

Visszatértünk az elágazásba, mert az volt a terv, hogy elmegyünk egészen a vasútvonalig és az mellett egy jelzetlen földúton megyünk be Vajára, amiatt, hogy másnap kevesebbet kelljen megtenni a vajai vasútállomástól a beszállási pontig. Azért alakult ez így, mert helyben nem sikerült szállást foglalni, csak innen egy kb. félórás vonatútra lévő Vásárosnaményban. Mivel bőven maradt időnk a vonatig, még bementünk Vaja központjába és körbenéztünk kicsit, illetve jártunk egyet a kastély parkjában is.

Eddig tartott a mai nap az AK-n, itt jobbra tértünk és bementünk Vajára

A műemlék épület református templom

Vay- kastély. Sajnos bejárni már nem maradt időnk.

Vásárosnaményban a Kovács panzióba foglaltunk szállást, de amikor odaértünk úgy tűnt sehol senki és a telefont sem vették fel. A szomszéd pékségben kértem segítséget, ahol azt javasolták, hogy menjünk el a közeli Kovács Hotelig, ott fognak tudni segíteni. Így is tettünk és valóban segítettek is, sőt végül, mivel árban nem jelentett különbséget és volt szabad szoba, a hotelben tudtunk megszállni, ami azért is volt jobb, mert a Kovács étterem (igen, itt minden Kovácsé, van Kovács műhely nevű gyorsétterem is :D) az utca túloldalán van :) A finom vacsora után kis tévézés után eltettük magunkat vízszintesbe, mert a mai bő 26 km után a holnapi napra kicsit többet terveztünk Kisvárdáig.

A megérdemelt vacsora :)