2020. október 30., péntek

Nyírségi kalandozások 0. nap: Nyírbátor látnivalói

Szerettem volna még idén kiharapni egy nagyobb darabot az Alföldi kéktúrából, így hosszas tervezgetést követően végül a Nyírség, azon belül is a Nyírbátor-Nyíracsád-Bánk, iskola szakasz bejárása mellett döntöttem. Az október 23-i hétre már az év elején leadott tervezetben is szabadságot írtam be, ezért adta magát, hogy ebben az intervallumban fogom végrehajtani a tervet. Külön szerencse, hogy az elmúlt heti esőzéseket követően végül az időjárás is a szebbik arcát mutatta október negyedik hetében, elhozva egy kicsit kései vénasszonyok nyarát, aminek persze mindenki örült. Mondjuk akinek nem kellett dolgoznia, az egy kicsit jobban :)

Mivel Nyírbátorba sem 1-2 órába telik lejutni, és a városban akad néhány látnivaló, úgy döntöttem, hogy október 21. napja egyfajta "nulladik nap" lesz, amelyen csak a leutazásra és a helyi nevezetességek megtekintésére kerül majd sor. Ennek megfelelően nem is indultam hajnalban, elegendő volt a fél kilenc után nem sokkal a KÖKI-ről induló Páva IC-re  helyet foglalnom, hogy egy debreceni átszállást követően 12:35 körül megérkezzek a sárkányok földjére.


Gondolva arra, hogy a folytatás során majd a vasútállomásról indulok, vagy épp ide érkezem, a szállásomat az AK sávján közelítettem meg, melyre az Ady Endre utca és Édesanyák útja kereszteződésében érkeztem meg. Ez utóbbi utcanév eredetéről később egy kis leírást is találtam, mely szerint ezen az útszakaszon 1948-tól egy szülőotthon állt, melyet az országban utolsóként 1995-ben zártak be. A jelzés a 2006-ban felújított Bárhori várkastélynál jobbra vitt az Egyház utcára. Ezen száz métert sem haladva meg is érkeztem a református templomhoz és a mellette álló híres fa harangtoronyhoz. Sajnos a templomba nem jutottam be és a harangtoronyba sem tudtam felmenni, mert pont lejárt a látogatási idő, de a leírásokat olvasva megéri majd visszamenni és bepótolni ami most kimaradt. A biztonság kedvéért már most készítettem itt pár képet mielőtt folytattam volna a kék sávon. 

A gyönyörű református templom és a híres harangtorony


A következő megálló a Báthori István Múzeumnál volt, ahol le is tudtam az adminisztrációt és beütöttem a pecsétet az igazoló füzetbe; duplán, ahogy megszakítás esetén a korábbi kiadású füzetbe illik. Nem is időztem itt tovább, ideje volt végre elfoglalni a szállást.

Báthori István Múzeum


Bélyegző a bejárattól balra található ablak rácsán


Papok-réti-tó a múzeummal szemben
A "vízokádó" sárkány

Pár percnyire található mindössze a múzeumtól a Napsugár Panzió, ahol szobát foglaltam. Nem mondom, hogy olcsó volt - pláne nem turista szempontból -, de a SZÉP kártya elbírta, és a városközpont béli elhelyezkedése, a kék jelzéshez való közelsége is mellette szólt. Hétköznap lévén ráadásul egyedüli szállóvendég voltam. Mivel nem szerettem volna több időt veszíteni a sötétedésig, gyorsan haraptam néhány falatot az otthonról hozott szendvicsből és indultam is vissza a múzeumhoz. 

A Napsugár panzió udvarán

Októberben már korábban, délután 4-kor bezár az intézmény, így kicsit sietni kellett. A belépő és a fotójegy is egyaránt 500-500 Ft-ba került, igaz utóbbit nem feltétlen kellett volna megvennem, mivel teljesen egyedül jártam be a földszinti és emeleti termeket, akár le is festhettem volna amit szeretnék. Jöjjön most néhány fotó a főként Nyírbátor történelmét bemutató kiállításról.






Az 1511-ben készült intarziás imapad részlete



Középen Bethlen Gábor kardja és annak hüvelye látható






A helyben előforduló mesterségek is megjelenítésre kerültek




A múzeum alapítójának, dr. Szalontai Barnabásnak emlékszobája



A múzeumot követően az azzal egy épületegyüttest alkotó római katolikus minorita templomba szerettem volna belesni, de sajnos ez is zárva volt. Így aztán elindultam a várkastély felé, mégpedig nem is akármilyen útvonalon. A két templomot az úgynevezett várostörténeti sétány köti össze. Ennek díszes burkolata mentén különféle szobrok, szoborcsoportok elevenítik fel Nyírbátor gazdag történelmének egy-egy meghatározó jelenetét. Az alkotások közelében elhelyezett leírásokból megtudhatjuk például, hogy miért is hívják a területet sárkányok földjének, de megelevenedik a Szentvér- monda egyik jelenete is. A református templom előtti térig még néhány régi harci masinával is találkozhatunk.

A bácsi meglepődve állapítja meg, hogy eltűnt a jobb kézfeje :) 


Sárkányok földjén



A Szentvér monda egyik jelenete




Báthori István szobra

A református templom előtti parktól a korábban már említett Édesanyák útja választja el a látogatót a 2006-os felújítást megelőzően még magtárként is működő Báthori várkastélytól, ami egyúttal panoptikumként is funkcionál. Ide a belépő 1000 Ft-ba kerül, és turista érmet is kapni :) A földszinten két jelenet került megörökítésre viaszfigurák segítségével. Az egyik a nyírbátori - titkos- egyezmény aláírását, a másik pedig az 1479.10.13-án zajlott kenyérmezei csatát követő összejövetelt ábrázolja. Az emeleten - többek között- a szolgálóival szemben tanúsított kegyetlen bánásmódjáról és bizarr szokásairól ismert Bátori Erzsébet életéből láthatunk néhány momentumot. A csigalépcsőn a díszterembe is fel lehet menni, ahol látnivalóként inkább csak a fagerendás tetőszerkezet szolgál. Jöjjön innen is néhány fotó.


Egykor ilyen állapotban is volt az épület

A kenyérmezei csata után; Báthori balján a híres Kinizsi Pál



Báthori Erzsébet ítélete


A róla kialakult mítosz is "megelevenedik"



A kulturális kikapcsolódást követően visszatértem a szállásra és már sötétben indultam el vacsorázni a közeli Csekő Kávéház és Étterembe. Mindenkinek csak ajánlani tudom, mind az ételek, mind a sütemények nagyon finomak voltak és SZÉP kártyával is lehet fizetni. A bőséges étkezést követően "visszagurultam" a szállásra, hogy aztán maszkot ragadva még elmenjek a közeli SPÁR-ba és bevásároljak a másnapi nagy menetre. A folytatásról, a Nyíracsádig tartó szakasz bejárásáról hamarosan külön beszámolóval jelentkezem.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése