A harmadik nap reggelén is sikerült időben felkelni és elindulni. A tényleges folytatást megelőzően még megtettem a kitérőt a fürdő előtti oszlopon lévő bélyegzőig, amit előző nap sikerült nem észrevenni. Miután megvolt tehát a hivatalos túra pecsét is, visszatértem a szálláshoz, és rátértem az inne északi irányba induló Orgona utcára.
 |
| A fém kapcosló doboz mögött volt a bélyegző doboz, ezért nem vettem észre |
 |
| Irány Mernyeszentmiklós |
A tegnapi nap végi ereszkedés párjaként ma reggel egy emelkedő várt rám az első pár száz méteren. Ezután hamarosan ismét szőlős kertek között találtam magam, és ismét megcsodálhattam - igaz csak tisztes távolból- a Szent Donát kápolnát, de már a másik oldalról. A szőlőt később kukoricás, a föld utat pedig egy rövidebb szakasz erelyéig a Pek-Snack kft. telephelyéhez vezető aszfalt váltotta, melyről bal kéz felé kellett letérni a telep bejáratánál lévő kapu előtt.
 |
Érik a szőlő, hajlik a vessző...
|
 |
A Szent Donát képolna hátsó perspektívából
|
 |
Szürke légykapó a reggeli napozás közben
|
 |
| Az említett balos a telephely előtt. |
Egy vas sorompó megkerülésével jutottam be ismét az erdőbe, ahol kb. 600 métert kellett széles, kényelmes úton megtenni egyenes irányban haladva, mielőtt újabb bal kanyart és emelkedőt követően, egy másik sorompónál kiértem a 6505. számú úthoz. A láthatóan nemrégiben ráncfelvarráson átesett aszfalton így 8 óra magasságában már viszonylag élénk volt a forgalom, nem bántam, hogy 300 méter után letérhettem róla nyugati irányba. Ettől a ponttól bő 2 kilométert a kaposvári és tabi járások határán tettem meg felszántott földek, kukoricások mentén haladva, örvös légykapók kíséretében.
 |
Egy egerészölyv is szolgálatba helyezte magát kedvenc vadászterületén
|
 |
| Örvös légykapó (tojó) |
Beérve ismét az erdőbe egy elágazásban egyértelmű jelzés mutatta a helyes továbbhaladási irányt. Kellemes, árnyas szakasz következett, majd munkagép zaja ütötte meg a fülem. A zaj forrása egy traktor volt, ami egy kerítés alapjául szolgáló fa cölöpöket vert le éppen a földbe, jelezve, hogy újabb terület kerül elkerítésre. Pár kanyarral később a Ráksi erdei pihenő mellett haladtam el, melynek padjai már nem voltak olyan szép állapotbna mint az Erdő fohászát tartalmazó, láthatóan újabb, több lécből álló tábla.
 |
| Készül a kerítés |
 |
| Ráksi erdei pihenő |
További szűk 1,5 kilométert délnek tartva kellett megtennem, tulajdonképpen azért, hogy a jelzést követve átjussak egy vízfolyás széles és mély medrének túloldalára. A rövid visszafordító után egy bal-jobb-bal kanyarkombináció követte egymást egy kissé nyitottabb erdő részen, majd tartva a nyugati irányt, egy kissé hullámzó úton értem el egy keresztező szekérutat. Itt a jelzés továbbra is egyenesen mutatott, és bár pár pillanatig kételkedtem benne, hogy az lesz a helyes irány, elindultam és természetesen az jelzésnek lett igaza. Két szántóföld között húzódó vékony erdősávban, a fák által képzett természetes boltív alatt vezetett a szépen rendbentartott út. Ennek vége felé, jobb oldalt néhány tabló összesen 320 fő ecsenyi lakos 1948-as kitelepítésre emlékezett, jelezve egyúttal, hogy megérkeztem a településre.
 |
Így képen keresztül is van egy hangulata,nem? :)
|
 |
Valószínű volt ebben nagyobb víz is, ha ilyen szépen kiszélesedett :)
|
 |
Árnyas allé a szántók között
|
Az evangélikus templom előtt elhaladva, a Petőfi Sándor utcán folytattam a túrát. A Diósi- patakon való átkelést megelőzően elgyalogoltam a közságháza előtt is, majd a buszfordulóban ismét balra fordultam. Az itt található Coop bolttal szemben lévő ház kerítésén lévő egyedi nyitvatartás táblán lévő bélyegzővel beütöttem az igazoló füzetbe a mai nap utolsó pecsétét is. (Megjegyzés: a pecsét időközben átkerült a buszfordulóban lévő tájékoztató tábla hátoldalára, gondolom sokan féltek a magánháznál lévő kutyától ami néha nem lelkesedett ha túrázót látott :) ) A vegyesboltba éppen árút vittek, ezért gondoltam gyorsan betérek magam is egy hideg frissítőért. Miközben fizettem derült ki, hogy igazából nyitva sincsenek, de azért kiszolgáltak :)
 |
| Evangélikus templom |
 |
Tövisszúró gébics (tojó)
|
 |
Ennek a táblának a hátoldalára került áthlyezésre ottjártam óta a bélyegző doboz.
|
 |
Kétségkívül ez elég egyedi nyitva tartást jelző tábla
|
A bolttól előbb a József Attila, majd a már emelkedő Kiss János utcán folytattam a Dél-dunántúli Piros bejárását immár a végcél, Mernyeszentmiklós felé. Nagyjából az ecsenyi templom tornyának magasságáig emelkedett lábaim alatt az út. A már,már megszokott kukoricás- szántó alkotta a látképet, aztán feltűnt a távolban a 67-es főút is. Innen már tudtam, hogy nem vagyok messze a céltól. Rövidesen el is értem a Kaposvár-Siófok vasútvonalat, melyet nem messze a felsőmocsoládi állomástól kereszteztem. Innen már csak pár száz méter aszfalt volt hátra a főútnál lévő körforgalomig, ameddig a mostani 3 napos menetelésem tartott. Már Ecsenyben leadtam a hívójelet Soós Lajos első és egyetlen, ezzáltal mondhatjuk, hogy páratlan feleségének, aki hamarosan meg is érkezett unokástól mindenestől és elfuvarozott a balatonszárszói vasútállomásra. Itt érzékeny búcsút vettünk egymástól, de csak rövid időre, mert hamarosan ismét találkoztunk :)
 |
A nap utolsó komolyabb emelkedője
|
 |
Visszatekintés az ecsényi templomra
|
 |
A 67-es főút
|
 |
| Itt a vége |
 |
| Nem a búcsúzásnak örültönk ennyire :) |
